A hosszútávfutó magányossága

„A futás mindig fontos volt a családunk életében. Főleg, amikor a zsaruk elől menekültünk” – szokta mondogatni Colin Smith, aki fiatalon került javítóintézetbe egy pékség kirablása miatt. Az intézet igazgatója szerint a rossz útra tért gyerekek számára csak a sport hozhatja el a megtisztulást. Colin hosszútávfutóként rója a kilométereket teljesen magányosan, miközben visszaemlékszik zűrös gyerekkora eseményeire. A iskolák közötti nagyszabású marathon-futáson mint nagy esélyes indul, és mindenkit maga mögé utasít, de kérdés, hogy a célba érkezés előtt sikerül-e legyőznie önmagát, vagy ő is behódol a Rendszernek…
Tony Richardson legjobb filmjében a hosszútávfutó mintha Truffaut Négyszáz csapásából lépett volna át: a lázadás és meg nem alkuvás hosszú távú bajnoka lett a filmtörténetben.