Egy tiltott szerelem története két nő között az ötvenes évek kommunista diktatúrájában. Éva szókimondó újságíró, aki nem kap munkát, amíg az Igazság nevű lap főszerkesztőjének, Erdős elvtársnak meg nem tetszik a szenvedélyes igazságszeretete. Az újságnál találkozik Líviával, akibe első látásra beleszeret. Szerelmüket csak titokban, lopva tudják megélni, és a helyzetet tovább nehezíti, hogy Lívia katonaférje a belső elhárításnál dolgozik…
Az Egymásra nézve az első (és a rendszerváltás előtt az egyetlen) magyar film, amely nyíltan és pozitívan mutatja be az azonos neműek szerelmét. Bár Magyarországon 1961-től nem büntették a homoszexualitást, a melegség tabutémának számított, amivel sokáig a filmszakma sem foglalkozott. Makk Károly érzékenyen és összetetten mutatta be a két nő között kivirágzó szerelmet, és nem zárkózott el a meztelenség, az intimitás, a szexuális vágy vagy épp a frusztráció bemutatásától sem. Nemcsak a társadalom elítélő tekintetét, de azokat a belső vívódásokat is elemi erővel láttatta, amit a házas Lívia él át, aki fizikailag már nem vonzódik a férjéhez, és talán egész életét rejtőzködő leszbikusként élte le. Az Egymásra nézve attól válik többé egy tabutörő melegfilmnél, hogy a szerelmi melodrámába éles rendszerkritikát vegyít. Az újságíró Éva szálka a hatalom szemében, riportjaiban őszintén írja meg a szocializmus visszásságait, például az erőszakos téeszesítést. Homoszexualitása csupán ürügy a hatalom számára, hogy ellehetetlenítsék. Az Egymásra nézve azért is kritizálta hatékonyan a szocializmust, mert nem bújtatta allegóriákba, szimbólumokba mondandóját: szókimondóan vágta a korrupció, az elnyomás, az ’56-os forradalom leverésének vádját a hatalom képébe.
Francia kiadás, francia nyelvű borítóval, de a film eredeti magyar hanggal rendelkezik!
