Tűz van, babám!

“Aki nem lopott, az vegye úgy, hogy nem nyert semmit!”
1968-as Tűz van babám! Oscar-díj jelölést kap a legjobb külföldi film kategóriában. Méltán. Milos Forman tűzoltóbálja hatalmas sikerrel robban be a filmvilágba. Az ötletet maga a valóság adta. Forman barátaival részt vett az “én kis falum”ban egy tűzoltóbálon, s úgy gondolta, ezt meg kell örökíteni filmvásznon. Figurái, karakterei autentikusak, amatőr szereplőkkel és profi színészekkel játszatta el ezt az egyszerű emberi falutörténetet. S azon túl, ott a nagyvilág. A történelmi dátum 68, a távoli szűk kis világ úgy működik, mint a valóság.
A tűzoltóegylet derék tagjai elhatározzák, bált rendeznek, ahol kitüntetést adnak át nyugalmazott parancsonokuknak, szépségkirálynőt választanak, tombolát szerveznek. A bál burleszkbe illő összeomlásba fullad: a szépségkirálynői címet tukmálni kell, az ünnepeltről elfeledkeznek és amíg a tűzoltók bált adnak, a faluban egy ház lángra gyullad. Amikor pedig tombolaszelvényekkel próbálnák megsegíteni a károsultat, kiderül, hogy a bálozók ellopták a nyereménytárgyakat. A film évekig dobozban állt, betiltották.
Miloš Forman filmje a cseh újhullám klasszikus szimbóluma lett, amely a rendező hazai – ígéretes – pályafutásának lezárása is egyben, amely a tengerentúlon folytatódott aztán töretlenül. A rendező, a kollégák és a barátok filmes újításain, megoldásain, illetőleg az operatőr Miroslav Ondříček szerepén túl a Tűz van, babám olyan neveket adott még a ’60-as évek cseh filmművészetének, mint Jaroslav Papoušek és Ivan Passer, aki társírója volt a filmnek.